We’ve updated our Terms of Use to reflect our new entity name and address. You can review the changes here.
We’ve updated our Terms of Use. You can review the changes here.

Az Ember Hal​á​la

by Forevercold

/
1.
Már nincs jó az emberekben, Fertőzik a természetet, Szemnélküli paraziták, Végre eljött a Halál. Birodalmak dőlnek össze, Királyok lógnak a bitófán, A Föld lerázza a láncait, Újra gyújtja a lángjait. Birodalmak dőlnek össze, Királyok lógnak a bitófán, A Föld lerázza a láncait, Újra gyújtja a lángjait. A Föld lesz majd a korporsónk, Eltemeti a várainkat, A tenger lesz a sírhelyünk, Elmossa az álmainkat. A szemek végleg lezárulnak, Utazás emlékeken át, a lobogó lángon, Az árnyak körbe ölelnek, suttogják a nevét, És minden szívverése elhalványul Örökké.
2.
A végtelen labirintus sötétségében, Hallom a fogva tartottak sikolyát, Érzem a kínjaikat, érzem a kínt, Barátként üdvözlik a Halált. A kiszáradt föld artériáiban, Hallom a halottak üvöltő kórusait, A sötétség szimfóniáját, Amely minden parazitát elpusztít. Mérgező patakok, megolvadt folyók, A bolygó szíve egy kísérteties álom. Egy hátborzongató üvöltés, A rosszindulat ereiben, végre eltűnünk.
3.
Nézem, ahogy elhal minden, Lángokban áll az egész táj, Az emberek elrohadnak, Pusztulóban már a nyáj. Hallom az utolsó sikolyokat, Nem fogom Isten rothadó kezét, Nézem , hogy úszik minden vérben, Hogy veszítjük el végleg a reményt. Nézem, ahogy elhal minden, Lángokban áll az egész táj, Az emberek elrohadnak, Pusztulóban már a nyáj. Nézem az utolsó ember halálát, Hogy pusztulnak el a sejtjei, Hogy válik újra virággá, Nem segítenek rajta a szentjei. "Gyönyörű az uttalan rengeteg, ujjong lelkem a parton egyedül; egy társaság van, hol nem szenvedek: a mély tenger, hol az ár hegedűl." (részlet Byron: Az óceán című verséből)
4.
Az emberi lélek csendben pihen, Megszabadult a város zajától, Nincsen már egyetlen szívverés sem, Csak a béke a természet dalától. "Kis jégcsapok gyémánt dísze ragyog: Míg lent a néma bíborban derengő Mélységben zárt szemekkel és merengő Arccal nyujtózik egy ifjú halott." (részlet Tóth Árpád: Katonasír című verséből) Az acél és beton romjain, Fák és virágok nőnek újra, Az utcák sírok, néma sírok, Melyen új folyók kelnek útra.

about

Cover: AI

credits

released November 22, 2023

license

all rights reserved

tags

Forevercold recommends:

If you like Forevercold, you may also like: